KERESZTURY DEZSŐ Zalaegerszegen született 1904. szeptember 6-án. Édesapja ügyvéd, 1915-1918 között Zalaegerszeg polgármestere. Szülõvárosában végezte az elemi iskoláit (épületében ma szakiskola mûködik). 1914-18 között a Magyar Királyi Állami Fõgimnázium (ma Zrínyi Miklós Gimnázium) tanulója volt. Budapesten érettségizett, egyetemi tanulmányait Eötvös kollégistaként Budapesten, majd Bécsben és Berlinben végezte, magyar-német szakos tanári diplomát szerzett. A berlini egyetem lektora, az ottani Magyar Intézet könyvtárosa, 1936-43-ban az Eötvös Kollégium tanára, közben 1937-43-ban a Pester Lloyd rovatvezetõje. 1945-47-ben parasztpárti politikusként vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1945-48-ban az Eötvös Kollégium igazgatója, 1948 után az MTA fõkönyvtárnoka, 1950-71 között az OSZK fõosztályvezetoje. 1985-tol a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1973-tól az MTA levelezõ, 1982-tol rendes tagja.

A kortárs magyar irodalom sokoldalú muvelõje, a magyar irodalom- és muvelõdéstörténet elismert kutatója. Költoként a Nyugat nemzedékére jellemzõ kifinomult stílus, a sokoldalú és megalapozott mûveltség jellemzi munkásságát.
Líráját elégikus hangulatok, tanulmányait a szellemtörténet hatása jellemzi. A magyar irodalom képeskönyve címû munkájában összeállította irodalmunk történetének képanyagát. Számos magyar és nemzetközi társaság tagja, kitüntetettje, Zalaegerszeg város díszpolgára.1956 elõtt fõleg irodalmi tanulmányai,kritikái keltettek figyelmet, ezután rendszeresen jelentek meg verskötetei is. Szerkesztett antológiákat, a magyar irodalom-, a magyar zenetörténet képeskönyvét állította össze, kötetet szerkesztett a híres magyar könyvtárakról, gyakran szerepelt rádiós, televíziós mûsorokban.Sok tanulmányt készített Arany Jánosról.

Zalaegerszegen született ugyan, de családi kapcsolatai és gyermekkori emlékei Nemesgulácshoz kötötték, 1918-tól ezt a falut tekintette otthonának. Itt éltek édesanyja õsei, rokonai az Eöryek. 1918 és 1952 között gyakran idõzött Nemesgulácson, ahol háza volt. Többször is felkereste Illyés Gyula, Németh László és Tamási Áron. A helység és környéke volt az ihletõje a Dunántúli hexameterek és az Emberi nyelven címû versesköteteinek.

1923-ban került el Zalaegerszegrõl, ezután sokáig csak elvétve fordult meg a városban. 1970-tol vált ismét szorosabbá a kapcsolata Zalaegerszeggel, amelynek díszpolgárává választották. Szüleinek zalaegerszegi, Jánka-dombon lévõ nyaralója ma a Keresztury-könyvtárnak és a Göcseji Tudományos Gyûjteménynek ad otthont, egyben a Magyar Irodalmi Társaság alkotóháza.

Évente több hetet töltött Balatonfüreden. Sok írása jelent meg Veszprém megyei újságokban és folyóiratokban, az utóbbi években fõként az Új Horizont-ban. Vörösberényben a Balaton Akadémia folyosóján bronz mellszobra (Sigmond Olivér alkotása) látható. 1996-ban Balatonfüred díszpolgárává választották. 1998. augusztus 6-tól, a Balatoni Panteonban tábla õrzi emlékét. 1968-ban József Attila-díjat, 1978-ban Állami Díjat, késõbb Kossuth-díjat és Széchenyi-díjat kapott.

1968 után újra szoros kapcsolatba került szülõvárosával. 1993-ban megjelent "Emlékezéseim. Szülõföldjeim" címû önéletrajzi kötete itt töltött gyermekkorának emlékeit is felidézi. Egykori iskoláját több alapítvánnyal is támogatta, édesapja szõlõhegyi hajlékát a városnak adományozta, ahol fokozatosan könyvtára is helyet kap, s alkotóházként mûködik. 1997 óta a nemesgulácsi általános iskola és a zalaegerszegi Zrínyi Miklós gimnázium könyvtára is az õ nevét viseli. 1999-ben szülõházára emléktáblát helyeztek el.


KD

KD

Új képek, események kerültek fel a programokba.

Ide kattintva megtekintheti>>>

Kiemelt partnerünk a Fesztiválzenekar, aki idén is Hangszerkóstolót tart iskolánkban, 2018. december 12-én

 

Iskolánk tanulói rendszeresen részt vesznek a HATÁRTALANUL programban. A határtalanul pályázat keretében a 7.évfolyam feledhetetlen 4 napos kiránduláson vehet részt minden tanévben. Tekintsék meg beszámolójukat a Programok menü pontban!